meg minden

Ne haragudjatok, nem megy ez a blogdolog. De azért megpróbálom, mert most megint valami gusztustalan mértékig fokozott melankólia van rajtam, Yann Tiersent  meg Philip Glasst hallgatok és nagy bögre meleg izéket iszom, és nem akarok kimenni az utcára, és mosok és ülök a padlón,…

Amikor másnap van már, egyszer s mindenkorra túl vagyunk az előző, rossz napon, betelt, de nem csordult túl a peremen, mint kádból kifolyó víz, nem hagyott látható nyomot, bár lehet, hogy gyűlik alattomban, a burkolat alá szivárog, és fölemeli a parkettát az…